A texasi republikánusok hétvégi kongresszusán számos érzékeny témában vázolták víziójukat. Egyike ezeknek Texas kilépése az USA kötelékéből. A szándék adott, a jogi lehetőségek korlátozottak.
A texasi republikánusok 2023-ban népszavazást tartanának arról, hogy kiváljanak az Amerikai Egyesült Államok sorából. Ez a felvetés egyike azoknak a politikai célkitűzéseknek, amelyet a texasi republikánusok a múlt hétvégi houstoni pártgyűlésen megfogalmaztak.
A függetlenedési szándékot a képviselők a célkitűzéseket összefoglaló dokumentumnak (Report of the Permanent 2022 Platform & Resolutions Committee) „Állami szuverenitás” című tematikus blokkjában részletezik.
A texasi Alkotmány első cikkét felidézve állítják, hogy
Éppen ezért a képviselők leszögezik, hogy mindenfajta, a szövetségi szinttel kapcsolatba hozható, és a texasi Alkotmánnyal ellentétes jogalkotási vagy jogalkalmazási fejleményt „figyelmen kívül kell hagyni, ellenezni kell, vissza kell utasítani és meg kell semmisíteni.”
Ezen felül a képviselők rögzítik azt is, hogy Texas fenntartja magának a jogot arra, hogy kiváljon az Amerikai Egyesült Államok kötelékéből – az erre vonatkozó népszavazás megszervezése pedig a texasi jogalkotó dolga.
Történelmi gyökerekkel rendelkezik annak mítosza, hogy Texas függetlenedhet az Egyesült Államoktól. 1836-ban ugyanis Texas Mexikótól szakadt el, és egy ideig független köztársaságként működött egészen 1845-ig, amikor is az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamává vált.
1861-ben Texasban a függetlenedési tendenciák ismét erőre kaptak; Texas ekkor ismét a függetlenedés útját választotta. Az amerikai polgárháborút követően, a Konföderáció széthullása után Texast 1870-ben ismét felvették az Amerikai Egyesült Államok közé.
Érdekesség a mostani törekvésekkel kapcsolatban, hogy
Ráadásul 1869-ben az USA Legfelsőbb Bírósága a Texas v. White ítéletében ezzel egybehangzóan kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a tagállamok egyoldalúan nem szakadhatnak el az Egyesült Államok kötelékétől.
Napjainkban is időről időre felmerül Texasban a függetlenedés kérdése – általában akkor, amikor a Fehér Házban demokrata elnök lakik. Barack Obama első ciklusában például Rick Perry, az állam akkori kormányzója hintette el a közvéleményben azt, hogy a texasiak esetleg elhagyhatnák az Amerikai Egyesült Államokat.
A hétvégén a republikánusok nemcsak a függetlenedési törekvéseiket igyekeztek nyomatékosítani. Ötezer republikánus delegált szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben a 2020-as elnökválasztás eredményét kérdőjelezték meg.
Matt Rinaldi, a Republikánus párt texasi elnöke úgy fogalmazott, hogy a texasi republikánusoknak „nincs hite a 2020-as választási eredményekben”, annak ellenére sem, hogy az elitek ezzel ellentétes dolgokat sulykolnak. A jövőre nézve rögzítették, hogy nem hagyják, hogy a demokraták akár a 2022-es félidős, akár a 2024-es választást elcsalják.
A texasi republikánusok
úgy vélekednek, hogy Joseph Robinette Biden Jr. csupán „hivatalban lévő elnök” (’acting president’),
vagyis nem az Amerikai Egyesült Államok legitim módon megválasztott államfője.
A fentieken túl a texasi kongresszuson előkerült a fegyverviselés és az abortusz kérdése is. Előbbi kapcsán a küldöttek nyilatkozatában rögzítették, hogy
a fegyverviselés bárminemű korlátozása a második alkotmánymódosítás, egyszersmind az amerikaiakra „Isten által ruházott jogok” megsértése.
Tárgyalták az abortusztilalom kérdését is. Texas a tilalom, vagyis a magzati élet teljeskörű védelmének pártján áll. Jelenleg az abortuszt Texasban nagyjából a terhesség hatodik hetétől kezdve tiltják, tavasszal azonban kiszivárgott annak a legfelsőbb bírósági döntésnek a tervezete, amely alapvető változást hozhat USA-szerte a jelenlegi liberális megközelítéshez képest.
Kép: DOMINICK REUTER / AFP
Dobozi Gergely
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Az egykori és az újra megválasztott elnök egymás mellett foglalt helyet, és láthatóan kellemes hangulatban társalogtak.
Valótlanságokat állított a Floydot lefogó rendőrről.
Mind a négy élő korábbi elnök részt vett a temetésen, köztük a megválasztott elnök, Donald Trump is.
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Kampányhajrá Dombóváron, illetve Tolna vármegye 2. számú egyéni választókerületében, az esélyes jelölt a fideszes Csibi Krisztina. Bár előrehozott választást követel, ezen a voksoláson a Tisza Párt nem indul. A Mi Hazánk Dúró Dórát, a Demokratikus Koalíció Takács Lászlót indítja. Riport.
Magyarországon otthonra lelt örmények és szírek mesélnek a Hungarikumokkal a világ körül újabb epizódjában.
